Szőlőhegy és pincesor

Az etei szőlőtermesztés vázlatos története

Hogyan változott a szőlődűlők száma és területe

A falu ismertetésében hangsúlyt kap, hogy a szőlőtermesztés egyik fontos megélhetési forrása volt az etei népnek.

A falumúzeumunk gyűjteményében eredeti nyugták, számadások, törvénykezési szabályok, kérelmek, engedélyek, hegybírói iratok stb. - bizonyítják, hogy Etén kiterjedt szőlőtermesztés folyik már az 1700-as évek elejétől, egészen napjainkig.Csupán a termőhelyek elhelyezkedése és a termesztett szőlőfajta -kínálat változott az idők folyamán.

Ennek bizonyítékait lelhetjük a következőkben:

1618- levéltári periratok szerint már van szőlőtermesztés

1739- egyezség kb. 15 hold föld adományozásáról szőlőtelepítésre

1752 - Apáti puszta bérletéről szóló nyugta ,

1787- bérleti szerződés Apáti pusztára

1791 -Ete Helység Protokolluma említi -Vas Dinnyei Pusztában saját tulajdonú szőlő
1813-Ethei Lakosoknak írt tiszttartói levél, azoknak- akik Apáthi Pusztáján Szőlőt bírnak

1853- Apáti pusztai szőlők utáni alkalmazott adó: minden 5-dik akó musttal adóztak

1820-Temetői szőlők említése egy folyamodványban
1831-hagyatéki böcsűslevél említi a temetői szőlőt, és a rajta álló szőlőházat.
1842-Ete Helység telekkönyve, Szabadosok birtoka*: 96647,5 négyszögöl szőlő kb.60 kh
1886- földkataszter: Temetői szőlők (szőlők, kertek, pincék) 61 kh 165 nszöl terület (kb. 35 Ha)
Összes községi szőlőterület: 109 kh 405 nszöl (62 Ha)
*nagy valószínűséggel ez a temetői szőlők területe
1890-es évek: a filoxéra
1900-as évek eleje: a falu környéki homoktalajok beültetése
Szőlőtermő helyek a Temetői szőlőkkel együtt: 19 dűlőben
Vasdinnyei szőlő, Apáti szőlő, Új Apáti szőlő,
Kis Ácsi út, Öreg ácsi út, Nagy Ácsi út,
Faluvégi szőlő,Taliga -dűlő, Zsöllér-föld,
Micsky-szőlő, Makki szőlő, Császári úti, Döbönkúti szőlő
Tagi szőlő, Első dűlő, Páskom, Rekettye, Fáni telep,
1945 - 170 kh szőlő (kb.98 Ha): 160 hold fehér szőlő, 7 hold vörös szőlő, 3 hold csemege szőlő

A következő adatok időpontjának meghatározása folyamatban
Ezerjó-kivágás: Taliga dűlő, Kis Ácsi út
Szőlőtelepítés- kordontámasszal
Ácsi úti szőlők :17 hektár rizlingszilváni,
Rekettye-dűlőben: 23 hektáron rizlingszilváni és piros tramini .

Kisparcellás szőlőterületek: tagi művelésben maradnak
Meliorizáció miatti táblásítás: eltűnt,beszántott szőlők: Tagi szőlők, Döbönkúti szőlő, Makki szőlő
Otthagyott: Apáti és Vasdinnyei szőlők

Befásítás: Micsky szőlő és Páskom
Zsöllér föld: még ma is művelt szőlőterület, 1 szőlőparcellán
Kivágás: több ütemben 23 Ha Rekettyei szőlő

2018 Ácsi úti szőlő: kb. 3 hektárnyi áll művelés alatt a volt 17 hektárból
Temetői szőlő: 3 dűlőben kb. 2 Ha szőlőterület, zömében sorszélesítéssel (sorkivágással) alakított kordon.
Zsöllér föld: 1 parcella (4 sor) művelt szőlő.
Sajnos a tendencia folytatódik, egyre többen hagynak fel a szőlőműveléssel.

Ha bővebben szeretnéd megismerni mi van a számok mögött, kattints a gombra!

Az etei szőlőtermesztés története

A temetői szőlők és a pincesor

A Google térképtől a borospincékig

A szőlőhegy a Google térképen

Az I.dűlő a temetői út felől./Google kép

A II. dűlő a Diófa utca felől./Google kép

A harmadik dűlő panoráma képei

Harmadik dűlői kilátás

Pincesor

A belterület szomszédságában, közel 33 hektáros területen található -a Temetői szőlők - Ete saját víz és villanyvezetékkel bíró pincesora.
Nevét onnan kapta, hogy a temető melletti és mögötti területen fekszik a ma már csak kb. száz szőlőtermő kis parcella és mintegy 106 "szőlőház".

A XVIII.-XIX. században ez a tábla ( szőlők, kertek, pincék) szőlőparcellákkal, présházakkal teli körbekerített terület volt, a falu felőli mindhárom megközelítési útja felől zárható kapuval.

Az Ete környéki szőlődűlők egyikében sem találunk szőlő, vagy pinceházat, csupán a Temetői szőlők területén. A nagy filoxéra-járvány idején, a kötött talajú területen szinte teljesen kipusztultak az ültetvények, de megmaradtak a présházak, így a más dűlőben termett szőlőt volt hol feldolgozni. De az is igaz, hogy Etén szinte nem is lehetett olyan lakóházat találni, ahol az udvarban -általában a lakóházzal szemben - ne lett volna borospince.

A középső -temetői- úton közelítve a "szőlőhegyre" az első, vagy "csonka dűlőhöz" érünk , amely a falu Diófa utcájával szomszédos. Ennek inkább a falu felőli parcelláira építettek présházakat.

Folytatva utunkat a középső -második- dűlőt érintjük, aminek bal felé eső dűlőszakaszán, -a Diófa utcai végén- mindkét oldalon, míg a jobb oldali dűlőrészen, a temető feletti parcellákon, illetve a Vermek mellett pedig mindkét oldalon állnak pinceházak.

Kisbér felől a 13-as főútról is jól látható a 3 dűlőből álló, utcaszerű elrendezésű pincesor harmadik dűlője, amely a leginkább beépített. Ennek mindkét oldalán présházak emelkednek, szép kilátást nyújtva . Szép időben Pannonhalma sziluettje is élesen kirajzolódik.

A legtöbb pinceház az 1920-as években épült, de találunk olyat is, amely még a XVIII. század végén, és egyre több az utóbbi 50 évben, illetve napjainkban épült, vagy újjáépített -a régi pince fölé húzott új- szőlőház. .

A falu borászai, borosgazdái büszkén kalauzolják pinceházaikba az ide látogatókat egy kis borozgatásra. Az etei gazdákra is évszázados szokásként hagyományozódik, hogy a pincesoron, a pinceház előtt elhaladót, legyen az akár ismeretlen is,szép szóval beinvitálják egy pohár borra.

Akárcsak Eötvös Károly: Balatoni utazás című olvasmányos regényének részletében bemutatott gazda.